A mai nap kérdése: Vajon Trump felrúgja a megállapodást Kubával?

Donald Trump amerikai elnök pénteken a floridai Miamiban felvázolja kormányzatának Kuba-politikáját, amely a kiszivárgott információk szerint részben szakít az elődje, Barack Obama Kuba-politikájával.

A Fehér Házból kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – hírek szerint az amerikai elnök szigorításokat hirdet meg a kétoldalú viszonyban, s lényegében „bezárja” az elődje, Barack Obama elnök által Kuba és az Egyesült Államok között megnyitott kapuk egy részét. Így például várhatóan bejelenti, hogy kormánya korlátozza amerikaiak kubai utazásait, s leállítja, vagy legalábbis nagyon megszigorítja amerikai cégek üzleti tárgyalásait a kubai hadsereg által ellenőrzött cégekkel (amelyek a gazdaság sok területén vannak jelen, s kivált nagy érdekeltségekkel rendelkeznek a turisztikában).

Az elnök döntései – bár nem egy republikánus törvényhozó óvni próbálta őt a „nyitás” politikájának visszafordításától – nem váratlanok. Donald Trump már a tavalyi elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy „egyetlen tollvonással” semmissé teszi elődje Kuba-politikáját, akkor még a diplomáciai viszony helyreállítását is megkérdőjelezte.

Barack Obama és Raúl Castro kubai elnök 2014 decemberében megállapodott a diplomáciai viszony helyreállításában, majd 2015 augusztusában az Egyesült Államok – több mint fél évszázad után – ismét megnyitotta nagykövetségét Havannában. Sok területen – a turizmusban, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, a kulturális és tudományos életben – jelentős változások következtek be, s ezekből az Egyesült Államok is profitált.

Elnökként Donald Trump álláspontja is szükségszerűen változott, igaz, kicsit két tűz közé került:

Egyrészt azért, mert az amerikai üzleti szféra örömmel üdvözli a kialakuló együttműködést, a beruházási lehetőségeket Kubában, ahol amerikai szállodák nyíltak és ahol az amerikaiak is szeretnek turistáskodni. 2016-ban több mint 280 ezer amerikai vizitált Kubában, s az idei évnek már az első öt hónapjában több mint 300 ezer amerikai járta meg a szigetországot. A Marriott szállodalánc elnöke, Arne Sorensen éppen a napokban hívta fel nyílt levélben a Trump-kormányzat figyelmét arra, hogy a turizmus stratégiai eszköz lehet, és általában a gazdasági együttműködés segíthet jótékony változásokat elérni Kubában.

Másrészt viszont a Floridában élő kubai emigránsok, akik ellenezték Obama nyitását és az elnökválasztáson Donald Trump mellé álltak, most elvárnák az elnöktől a kemény politikát. A kubai-amerikai törvényhozók, köztük Marco Rubio floridai szenátor és a szintén floridai Mario Diaz-Balart képviselő, erős nyomást fejtettek ki annak érdekében, hogy Barack Obama kormányának közeledésével ellentétben Donald Trump kormánya távolodjék Kubától.

Elemzők szerint Donald Trump szinte bizonyosan nem fordít teljesen hátat az elődje által megkezdett nyitás politikájának. Így például szóba sem kerül a diplomáciai viszony felmondása vagy akár a két ország közötti légi közlekedés felfüggesztése. Viszont Miamiban az elnök bejelent korlátozásokat. Ezeket – a kiszivárgott információk szerint – a kubai emberi jogi helyzettel indokolja. Trump környezete azzal érvel, hogy Barack Obama volt elnök ugyan enyhített a megszorításokon, de ezzel csupán a kubai kormány helyzetét könnyítette, ám a politikai szabadságjogok ügye jottányit sem javult. S az elemzők hozzáteszik azt is: ha az amerikai elnök az emberi jogok javulásától teszi függővé a kétoldalú kapcsolatok további jobbítását, ezzel lényegében tényleg nem zár be minden kaput.

Kapcsolódó cikkünk: Kuba újbóli elszigetelésébe kezdhet Donald Trump

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »