Mélyül a szakadék Moszkva és Minszk között

Nem várt fordulat Moszkva és Minszk mostanában nem éppen baráti kapcsolatában: a két szomszédos ország, szövetségesek „tejkonfliktusba” keveredtek egymással, ami arra késztette Fehéroroszországot, hogy Kínába próbáljon meg exportálni sajtot, vajat és joghurtot.

A fehérorosz termelők azzal vádolják az orosz egészségügyi szolgálatokat, hogy tudatosan „akasztják a küllőket”, szaporítván a különböző tejipari, de bizonyos húsipari termékeket is sújtó tilalmakat.

Bár Moszkva az egészségügyi normák megszegésével hozakodik elő, az intézkedések azokra a kereskedelmi megszorításokra emlékeztetnek, amelyeket Moszkva akkor alkalmaz, amikor kapcsolatai megromlanak egy országgal. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ugyanis távolságot tart Moszkvától a Krím félsziget 2014-es annektálása óta, számos dolgot felhánytorgat, kezdve a gáz árától egészen a határrendészeti intézkedésekig.

A tét komoly a volt szovjet tagköztársaság számára, gazdasága nagyban függ Oroszországtól: az élelmiszeripari export 95 százalékát az orosz piacra szánják, tavaly 3,7 milliárd dollár értékben. A tejipari szektor ezen belül is igen fontos, sokan foglalkoznak állattenyésztéssel, a termékek jó hírnévnek örvendenek Oroszországban.

Az orosz állategészségügyi szolgálatok ezzel szemben azzal vádolják Minszket, hogy gyenge minőségű termékekkel hasznot akar húzni az ukrán válság miatt európai élelmiszeripari termékekre kivetett orosz embargóból. Minszk szerint azonban vitán felül áll, hogy „bizonyos struktúrák” érdeke a fehérorosz termelők kiszorítása az orosz piacról, s ezért latba vetik befolyásukat.

A fehérorosz vállalatokkal szemben elrendelt korlátozások eléggé hullámzóak: elrendelik, gyengítik vagy szigorítják őket. A formák is igen változatosak, lehetnek tilalmak, de ölthetik szigorított ellenőrzések formáját is.

Ezek a kereskedelmi viták Moszkva és Minszk között diplomáciai szempontból bonyolult időszakban következtek be. Minszk bírálta az ukrán válságban játszott orosz szerepet, s ezzel párhuzamosan elérte, hogy az Európai Unió szankciókat oldjon fel bebörtönzött ellenzékiek szabadon bocsátása után.

Egy februári sajtókonferencián Lukasenka hosszasan ostorozta Oroszországot, azzal vádolván, hogy nem tartja be a nemzetközi megállapodásokat. A Kreml válaszában arra mutatott rá, hogy Moszkva „jelentős gazdasági és politikai támogatást” nyújtott Minszknek egyebek között dollármilliárdokat kitevő hitelek és szubvenciók formájában. Április elején a két ország elnöke találkozott egymással és rendezték az orosz gáz árával kapcsolatos nézeteltéréseket.

Kapcsolódó cikkünk: Folyik a gázár-vita Minszk és Moszkva között

Vlagyimir Jarihin, a FÁK-államok Intézetének szakértője szerint viszonylag éles a két szomszéd közötti krízis: Fehéroroszországnak szüksége van az orosz piacra, Oroszországnak pedig érdeke, hogy megőrizze szövetségesét az Európai Unió határán. Jarihin a jelenlegi nehézségeket főleg a fehérorosz elnök személyiségében látja, szerinte Lukasenkának „megvan az a szokása, hogy pusztán anyagi jellegű kérdéseket politikai szintre emeljen”. Jarihin úgy fogalmaz, hogy még két ilyen, egymáshoz közelálló ország kapcsolatai sem lehetnek (mindig) felhőtlenek.

Forrás: MTI/AFP