Még mindig Macron pártja a legesélyesebb a nemzetgyűlési választásokon

A Franciaországban a bal- és jobboldal között hatvan éve tartó politikai váltógazdaság érhet véget a nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában, amelyen a felmérések szerint alig egy hónappal az elnökválasztás után Emmanuel Macron államfő és pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat. A részvétel ugyanakkor alacsonynak ígérkezik, a franciáknak alig fele biztos abban, hogy az urnákhoz járul.

Június 11-én és 18-án a parlament mostanáig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választják újra a franciák. A képviselői helyekért vasárnap 7877 jelölt indul.

A Nemzeti Front elutasítottságának köszönhetően kétharmados többséggel elnökké választott Emmanuel Macronnak az a célja, hogy a pártja megszerezze a kényelmes többséget az alsóházban is a reformprogramja elindításához.

A köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma a felmérések szerint 29-30 százalékkal végezhet az élen vasárnap, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 20-23 százalékra számíthatnak a 17-18 százalékkal harmadik helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11-12, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8-9 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek.

A jobboldali tábor továbbra is jelentős, de nagyon széttöredezett és megosztott, amióta ők adják a kormányfőt Edouard Philippe személyében. A Szocialista Párt tetszhalott állapotban van, az elnökválasztáson történelme legjobb eredményét elért Nemzeti Front pedig várhatóan nem tudja megismételni a sikert.

A mandátumbecslések szerint az LREM és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a második fordulóban megszerezheti az abszolút többséget, amelyhez 289 képviselői hely szükséges. Macron mozgalmának pedig 385-415 képviselőt jeleznek előre a felmérések.

A jobboldal 125-140, a szocialisták 20-30, a radikális baloldal 15-25, a Nemzeti Front pedig 8-18 helyre számíthat. A frakcióalakításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

Macront megrészegítheti a hatalom?

Az ellenzék és az elemzők is az abszolutizmus, az egypártrendszer, illetve annak a veszélyére figyelmeztetnek, hogy a választók biankó csekket adhatnak most Macron kezébe.

„Egy fiatal elnökkel fellégezhet az ország, amely nem haszontalan. De mostantól nem lenne szabad, hogy egyedül kormányozzon, nem szabad, hogy egypártrendszer legyen” – mondta Jean-Pierre Raffarin volt jobboldali miniszterelnök, aki pedig az elnökválasztáson Macront támogatta.

A L’Express című centrista hetilap a Macronmániáról szóló ironikus elemzésében úgy véli, hogy az államfő egy hónapja „vízen jár” és jóllehet az elemzők előzetesen arra figyelmeztettek, hogy a megválasztását követően nem kap kegyelmi időt a franciáktól, a sikeres kezdéseknek köszönhetően, egyelőre óriási népszerűség övezi.

A megfigyelhető folyamat ugyanakkor nem kivételes 2002 óta, amióta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket alig egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben és Francois Hollande-nak 2012-ben is abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. A parlamenti választás gyakorlatilag az elnökválasztás megerősítésévé vált.

Az új parlament összetétele azonban nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselőknek több mint negyven százaléka nem jelölteti magát újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Pascal Perrineau politikai elemző szerint az LREM várhatóan hatalmas frakciójában nagyon különböző érzékenységű és tapasztalatlan politikusok foglalnak majd helyet, ami sok belső konfliktushoz fog vezetni. Eleinte „égi ajándék” lesz az elsöprő győzelem az államfőnek, a nehézségek majd később jelentkeznek, amikor az újdonsült képviselőknek meg kell érteniük egy párt belső működését.

A kezdő politikusnak számító Emmanuel Macron elnökké választásával a franciák a politikai élet teljes megújításnak vágyát fejezték ki. Az új államfőnek azonban azzal a nehézséggel kell küzdenie, hogy a pártja képviselőjelöltjeinek többsége a civil társadalomból érkezik és politikailag tapasztalatlan, a nemzetgyűlési választásokat megelőző alig három hetes kampányban sem ismertséget, sem tapasztalatot nem tudtak szerezni.

Az LREM jelöltjei között csak 28 volt képviselő található, többségük korábban a szocialisták padsoraiban foglalt helyet, de olyan ismert személyiségek is a párt színeiben indulnak, mint Cédric Villani matematikus, Jean-Michel Fauvergue, a francia elitalakulat, a RAID korábbi vezetője vagy Marie Sara matador.

Kapcsolódó cikkünk: Macron célja a politikai pluralizmus

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább 50 százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor második fordulót tartanak, amelyben minden legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

További cikkeink a témában:

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »