Már egyáltalán nem működik a Schulz-hatás

Tovább csökkent Németországban a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) választói támogatottsága, Angela Merkel kancellár pedig megőrizte első helyét a politikusok népszerűségi rangsorában egy pénteken ismertetett felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy minden eddiginél több német tart a terrortól.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatássorozatának új adatai szerint a németek 80 százaléka azzal számol, hogy a közeljövőben terrortámadások történnek hazájukban. Ennél nagyobb arányt soha nem mértek a Politbarometer-kutatások 40 éve kezdődött történetében.

Ugyanakkor szűk többség – 52 százalék – megfelelőnek érzi a védelmet, míg 40 százalék azt gondolja, hogy a hatóságok nem tesznek elég erőfeszítést a terror megakadályozására. Pártok szerinti bontásban a liberális FDP támogatói elégedettek leginkább – 73 százalékos arányban – a hatóságok terrorellenes védelmi intézkedéseivel, a leginkább elégedetlen pedig az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) tábora, körükben 59 százalék tartja elégtelennek a védelmet.

A ZDF kutatásában a megkérdezettek egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán osztályozhatják a politikusokat. Angela Merkel teljesítményét a május második felében végzett előző mérés után ismét 2,2 pontra értékelték, a kancellár így továbbra is az első helyen áll a népszerűségi listán, amelyet legutóbb a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó időszakban, 2015 tavaszán vezetett.

Martin Schulz SPD-s kancellárjelölt népszerűsége kismértékben emelkedett, teljesítményét a májusi 0,6 pont után 0,8 pontra értékelték, ami a nyolcadik helyhez volt elég. Az Európai Parlament volt elnöke februárban még listavezető volt.

Arra a kérdésre, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után kinek kellene vezetnie a kormányt, 59 százalék Angela Merkelt nevezte meg, ami 2 százalékpontos emelkedés a legutóbbi felmérés óta. Martin Schulzot a németek alig egyharmada, 31 százaléka látná szívesebben a kancellári tisztségben, ami 2 százalékpontos csökkenés.

Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU 39 százalékot szerezne, 1 százalékponttal erősödve május második feléhez képest, megközelítve az előző, 2013-ban tartott választáson elért 41,5 százalékot. Az SPD 25 százalékot szerezne, ami újabb 2 százalékpontos csökkenés. A szociáldemokraták támogatottsága így sorban a harmadik alkalommal süllyedt a Politbarometer-kutatásokban, és ugyan meghaladja az év elején, még Martin Schulz színre lépése előtt regisztrált 20-23 százalékos – történelmi mélypontot jelentő – szintet, de elmarad a 2013-ban elért  25,7 százaléktól.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A Bundestag ellenzéki oldalán az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 9 százalékon stagnál, a Zöldek támogatottsága változatlanul 7 százalékos. Az AfD 8 százalékos eredménnyel kerülne be a Bundestagba, ami 1 százalékpontos erősödés. Az FDP visszaszerezné 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, változatlanul 8 százalékon áll, ami 2010 óta a legmagasabb érték. Más párt nem lépné át az 5 százalékos bejutási küszöböt.

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette május 30-tól június 1-ig, 1301 ember megkérdezésével. Az adatok a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.

Forrás: MTI

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »