Trump eldobta a jövőt a máért, csalódott a világ

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, egyúttal új klímatárgyalásokat sürgetett. Az elnök az amerikai versenyképességet és munkahelyeket reméli megmenteni a döntés által.

A Fehér Ház Rózsakertjében mondott mintegy félórás beszédében Trump leszögezte: az Egyesült Államok kivonul a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményből, de kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a visszalépés feltételeiről vagy a megállapodás teljes újratárgyalásáról.

Az amerikai kormány kísérletet tesz a megállapodás újratárgyalására – hangoztatta az elnök, hozzátéve, hogy a nemzeteknek egyenlően kellene megosztaniuk egymás között a terheket és a felelősséget is. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei számára az elsődlegesek.

Hozzátette: június elsejétől az Egyesült Államok beszünteti pénzügyi hozzájárulását a klímaegyezményhez, és nem költi tovább az amerikai adófizetők pénzét a párizsi egyezménnyel létrehozott Zöld Klíma Alapra sem.

Az elnök álláspontja szerint az egyezmény megkötése előtt elődje, Barack Obama “rosszul tárgyalt és csak elkeseredettségből” írta alá a végső megállapodást, amely így az Egyesült Államokra nézve hátrányos lett, s más országokat juttatott előnyökhöz. Ezzel összefüggésben kiemelte: Kína a megállapodás ellenére is változatlanul a világ egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátója, és a párizsi egyezmény alapján lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás növelésére 2030-ig.

Trump szerint az Egyesült Államok így is a világ vezető energiatermelője, nincs hát szüksége az amerikai munkásoknak ártalmas, rossz megállapodásra. “Az amerikai elnöknek elsődleges kötelessége, hogy a saját népét védje” – fogalmazott, s leszögezte: az ő feladata az, hogy a Pittsburghben élők, és ne a párizsiak jövőjével foglalkozzon.

Trump viszonylag részletesen foglalkozott a gazdasági kérdésekkel

Leszögezte, hogy egy felmérés szerint 2040-ig 6,5 millió állás szűnik meg az iparban, amennyiben érvényesítik a párizsi klímaegyezményben foglalt előírásokat. Közölte: különösen nagy károkat szenvedne a szénipar, amely jelenleg az amerikai energiatermelés egyharmadát adja. Nem reálisak szerinte azok a célok, amelyeket a széndioxid-kibocsátásra vonatozóan az Obama-adminisztráció meghatározott. Donald Trump leszögezte: az Egyesül Államok máris drámai mértékben, 2006-tól mostanáig 12 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását.

Trumpot a választási kampányban széles munkásrétegek – úgynevezett kékgallérosok – támogatták. Így volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő “rozsdaövezeteiben”, például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában. Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken – akár az Egyesült Államok partjainál is – a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése. A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek.

Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti.

Amikor számításait végezte, az elnök – a The Wall Street Journal csütörtöki elemzése szerint – saját szavazói bázisának akart kedvezni, illetve a nekik tett választási ígéreteit kívánta teljesíteni. A lap hozzáteszi: a drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét arról a washingtoni nyomásról, amely Donald Trumpra más ügyekben nehezedik.

Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és egyre nagyobb rétegei fogadják el a klímaváltozás tényét, azt a tudományos konszenzust, amely szerint  az ember általi széndioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért.

A  klímaegyezményből történő kilépés az Egyesült Államok megbízhatóságának csökkenését vonja maga után – szögezik le a szakértők. Hozzáteszik: bár a kilépéssel rövid távú gazdasági haszon valóban várható, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása aligha.

Valószínűsíthető volt a lépés, a világ mégis megdöbbent

Már a bejelentés előtt többen valószínűsítették, hogy Trump betartja kampányígéretét, és tényleg ki fogja léptetni az Egyesült Államokat az egyezményből, amelynek alapján az Egyesült Államok egyebek közt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.

Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta. A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

Barack Obama röviddel Trump bejelentése után élesen bírálta a kilépést. Úgy fogalmazott, hogy a Trump-kormányzat a kilépéssel “elutasítja a jövőt”. Obama – aki 2015 végén Párizsban az Egyesült Államok részről aláírta az egyezményt – meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket “a bolygó megvédése” érdekében.

Röviddel a döntést ismertető Trump-beszéd után Németország, Franciaország és Olaszország közös közleményében utasította el Donald Trump elnök elképzelését a párizsi klímaegyezmény újratárgyalásáról.

“A párizsi egyezmény az országaink közötti együttműködés sarokköve marad a klímaváltozás elleni hatékony és jól időzített harcban, és a 2030-as fenntartható fejlődési célok (SDG) elérésében” – áll a péntekre virradóra kiadott közleményükben. Leszögezik, hogy visszafordíthatatlannak tartják a Párizsban 2015 decemberében tető aláhozott megállapodást, és szilárdan hisznek abban, hogy az egyezményt nem lehet újratárgyalni. Meggyőződésük szerint az egyezmény végrehajtása fontos gazdasági lehetőségeket teremt a növekedéshez mindhárom országban és globálisan is. A három európai uniós ország megerősíti elkötelezettségét a párizsi klímaegyezmény végrehajtása iránt, és arra bátorítja partnereit, hogy fokozzák a klímaváltozás elleni harcot.

A nyugati országok vezetők külön-külön is reagáltak Trump bejelentésére, csalódottan és rosszallással fogadták azt, hogy az amerikai elnök valóra váltotta választási ígéretét.

“Sajnálom az amerikai elnök döntését” – tolmácsolta a Twitteren Angela Merkel német kancellár üzenetét szóvivője, Steffen Seibert. Hozzátette, hogy Merkel a továbbiakban is mindent megtesz a klímapolitikában, hogy óvja a Földet.

Előzőleg a Merkel-kormány öt szociáldemokrata minisztere közös közleményben kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilépése a párizsi klímaegyezményből káros az amerikaiaknak, az európaiaknak és mindenkinek szerte a világon. A tárcavezetők – köztük Sigmar Gabriel külügyminiszter – leszögezték, hogy Trump veszélyezteti a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést. Politikai hibának minősítették a döntést, mert kérdésessé teszi a nemzetközi egyezmények hitelességét. A miniszterek “nyitva fogják tartani a kaput” az Egyesült Államok előtt, hogy újra csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az Egyesült Államok hátat fordított a világnak azzal, hogy egyoldalúan felmondta párizsi klímaegyezményt, ennek ellenére Párizs nem mond le a klímaváltozás elleni harcról. Macron francia és angol nyelven mondott, helyi idő szerint csütörtök éjszaka sugárzott tévébeszédében úgy fogalmazott, hogy Trump téved országa és népe érdekeivel kapcsolatban, és hibát követ el a bolygó jövőjének szempontjából. Leszögezte: Párizs semmi szín alatt nem fog tárgyalni újra egy kevésbé ambiciózus egyezményről.  “Nem lehet hibázni a klímát illetően. Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó sem” – mondta Macron, és Franciaországba hívta dolgozni azokat az amerikai klímakutatókat, mérnököket és vállalkozókat, akik csalódottak Trump döntése miatt.

Csalódottságát fejezte ki Theresa May brit miniszterelnök is. Hivatala közölte péntekre virradóra: Trump felhívta Mayt telefonon, hogy megvitassa vele a döntését. May csalódását fejezte ki, és aláhúzta, hogy Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett lesz a párizsi egyezmény végrehajtása mellett. “A párizsi klímaegyezmény jó globális védelmi rendszert nyújt a jövő nemzedékeinek felvirágzásához és biztonságához, szavatolva ezzel együtt a hozzáférhető és biztonságos energiát a polgáraink és vállalataink számára” – idézte a miniszterelnöki hivatal a kormányfőt. Trump és May egyetértett abban, hogy folytatniuk kell az együttműködést az energetikai problémák széles körében.

“A mai nap szomorú nap a globális közösség számára, mivel egy kulcsfontosságú partner hátat fordít a klímaváltozás elleni harcnak. Az EU mélységesen sajnálja a Trump-kormányzat által hozott egyoldalú döntést” – így Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök.

A nyugat-európai vezetőkhöz hasonlóan Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is mély csalódottságát hangoztatta Trump döntése miatt, Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a párizsi egyezmény az Egyesült Államok kihátrálása után sem veszít jelentőségéből, mivel nélküle is a kibocsátott üvegházhatású gázok 70 százalékára vonatkozik, ráadásul több mint 190 ország írta alá, és közülük 146 rekordidő alatt ratifikálta is.

Trump döntése miatt rosszallását fejezte ki António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint ez nagyfokú csalódást jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a globális biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítések szempontjából. A főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric közölte: Guterres továbbra is biztos abban, hogy az egyesült államokbeli városok, államok és vállalatok – más országokkal karöltve – a továbbiakban is jövőképet fognak mutatni, és vezető szerepet vállalnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és a lendületes gazdasági növekedés megteremtésében. Guterres szerint alapvetően fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállaljon a környezetvédelmi kérdésekben.

Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is. Elítélte a döntést a General Motors, az Egyesült Államok elsőszámú autógyártó cége. A General Electric vezetője, Jeff Immelt Twitter-bejegyzésében arra buzdította a gazdasági élet szereplőit, hogy a döntés ellensúlyozására a maguk területén tegyenek meg mindent a környezet védelme érdekében. Elon Musk, aki többek között az elektromos autókat gyártó Tesla vezetője is, bejelentette: kilép az elnök gazdasági tanácsadó testületéből.

További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/dpa/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek