A legtöbbet az USA veszíti, ha kilép a klímaegyezményből

Donald Trump amerikai elnök csütörtök este várhatóan bejelenti, hogy az Egyesült Államok kivonul-e a párizsi klímaegyezményből. A megállapodás más aláírói jelezték: Washington döntésétől függetlenül továbbra is teljes mellszélességgel kiállnak az abban foglalt értékek mellett.

Bár a nemzetközi közösség továbbra sem lehet teljesen biztos benne, miként dönt az amerikai elnök, fehér házi források jelezték: Trump a kampányígéretéhez híven valószínűleg felmondja az egyezményt, amelynek alapján az Egyesült Államok egyebek közt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.

Míg az elnök szerint a kilépés győzelem lenne az amerikai gazdaság számára, a közgazdászok másképp vélekednek. Szerintük a megállapodásnak köszönhetően nagyjából annyi munkahely jönne létre az Egyesült Államokban a megújuló energiaszektorban, mint amennyi költséggel járna az a szennyező iparágakra nézve.

Ha pedig Washington kivonul, és a továbbiakban az idejétmúlt szénre és olajra akar támaszkodni az energiahordozók tekintetében, azzal elveszítené vezető szerepét a környezetbarát technológiák fejlesztőinek társaságában. Ezzel természetesen számos munkahely megteremtésének lehetőségétől is elesik. Ráadásul a klímaváltozást kísérő jelenségek (szélsőséges időjárás, aszály, tengerszint emelkedése) hatalmas költségekkel járhatnak a gazdaságban.

  • A megállapodásról röviden
Politikai körökben korábban történelmi jelentőségűként értékelték a Párizs melletti Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáján (COP21) formába öntött éghajlatvédelmi megállapodást. A 2015. december 12-én elfogadott párizsi klímaegyezmény hosszú távú céljai között szerepel a globális felmelegedés iparosodás előtti értékhez képesti két Celsius-fok alatt tartása, de a résztvevők ígérték: törekedni fognak arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

Ennek érdekében a kormányok vállalták, hogy “amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá a század második felére az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni. Ezen felül a gazdag országok anyagilag is támogatják a szegényebbeket kibocsátásuk csökkentésében és abban, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez.

A klímaegyezménynek még az Exxon Mobilhoz, a Royal Dutch Shellhez, a Walmarthoz és az Apple-höz hasonló nagyvállalatok körében is jelentős a támogatottsága.

“Szükségünk van egy ehhez hasonló keretre, hogy választ adhassunk a klímaváltozás kihívásaira” – mondta Darren Woods, az Exxon Mobil amerikai olajvállalat vezérigazgatója szerdán.

Ugyanígy vélekedett a Shell holland-angol olajvállalatot vezető Ben van Beurden is, aki szerint a párizsi megállapodástól való visszatáncolás miatt kiszámíthatatlanabbá válna a piaci környezet.

“Kétség sem fér hozzá, hogy a szabályozásoknak vannak költségei, de nem ezek a foglalkoztatottság elsődleges mozgatói” – mutatott rá Michael Greenstone, a Chicagói Egyetem közgazdásza.

Az olajra és szénre épülő szennyező iparágak nagyrészt automatizáltak, és valószínűtlen, hogy jelentősebb munkaerőt szívnának fel a jövőben azt követően, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi megállapodásból – vélekednek szakértők.

“A fosszilis energiahordozókon alapuló iparágakban a lehetséges munkahelyek száma korlátozott, miközben a zöld technológiáknál a határ a csillagos ég” – mondta Bart van Ark, a Conference Board nevű üzleti kutatócsoport munkatársa.

Az Egyesült Államokban jelenleg is több mint kétszer annyi ember foglalkozik napenergiával (csaknem 374 ezer fő), mint ahányan a szénbányászatban dolgoznak (alig több mint 160 ezer fő) az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint. “Az, hogy választanunk kell a munkahelyek vagy a klímaváltozás kezelése között, egy hamis dilemma” – vélte Dean Garfield, az ITI technológiai kereskedelmi csoport elnöke.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Nincs veszve minden, ha Kína marad

Angela Merkel német kancellár “nagyon örvendetesnek” nevezte csütörtökön, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott berlini megbeszélése után Pekingnek azt az ígéretét, hogy a jövőben is tartja magát a párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeihez.

A német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón Li Ko-csiang megerősítette kormánya eltökéltségét, és hozzátette: a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeik mellett nemzeti szintű célkitűzések megvalósítására is törekszenek. Li hangsúlyozta: Kínának is érdeke, hogy a nemzetközi közösséggel együtt lépésről lépésre munkálkodjon a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem érdekében.

A párizsi egyezmény sorsa fontos témája a brüsszeli EU-Kína-csúcstalálkozónak is, amelyen Li Ko-csiang berlini látogatását követen vesz részt. Uniós források korábban közölték: a felek azon az értekezleten is feltételek nélküli támogatásukról fogják biztosítani a klímaegyezményt, függetlenül az Egyesült Államok döntésétől. Bővebben

További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/AP/AFP/dpa/Reuters/Hszinhua

Felkapott hírek

Friss hírek