Volt FBI-vezér vizsgálja az orosz szálat, a gazdagok megsínylik a botrányt

Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette szerdán, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében különleges ügyészt nevezett ki “az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek” vizsgálatára.

Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese közleményében azt írta, úgy döntött, hogy a köz érdekét szolgálja, ha jogkörével élve különleges ügyészt nevez ki, aki magára vállalhatja a felelősséget a vizsgálatért.

“Döntésem nem jelenti annak megállapítását, hogy bűncselekmények történtek volna, vagy hogy bármilyen bűnvádi eljárás indulna” – hangsúlyozta Rosenstein.

Donald Trump elnök republikánus kormánya a kinevezéssel az ellenzéki demokrata politikusok azon – az elmúlt napokban egyre erősödő – követelésének engedett, hogy az igazságügyi minisztériumtól független személy kezébe adják ezt a politikailag rendkívül érzékeny vizsgálatot – írta az AP amerikai hírügynökség.

A lépésre egy nappal azután került sor, hogy kiderült, James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nemrég elbocsátott igazgatója egy feljegyzésében azt írta, Trump elnök arra kérte őt, hogy állítsa le a volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn orosz kapcsolatainak ügyében zajló vizsgálatot.

A demokrata követeléseknek a kongresszus republikánus vezetői sokáig ellenálltak, és semmi sem utalt arra, hogy Trump elnök vagy az adminisztráció vezető munkatársai egy ilyen lépésre készülnek. Közben azonban egyre több republikánus politikus tette magáévá azt az álláspontot, hogy mélyebbre kell ásni a tavalyi amerikai elnökválasztás befolyásolását célzó állítólagos orosz erőfeszítések ügyében.

Robert Mueller volt FBI-igazgató kinevezését a független vizsgálat vezetésére általában kedvezően értékelték Washingtonban. Demokrata politikusok kifogásolták, hogy nem túl gyorsan született meg ez a döntés, és óvatosan nyilatkoztak, azt hangoztatva, hogy meg kell várni, Mueller milyen eredménnyel jár.

Donald Trump elnök Mueller kinevezésének nyilvánosságra hozatala előtt 25 perccel értesült a döntésről – írta szerdán a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség forrásai szerint Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese előbb aláírta a vonatkozó dokumentumokat, és csak ez után értesítette a Fehér Ház jogtanácsosát, Donald McGahnt, aki aztán tájékoztatta az elnököt.

  • Trump szerint a vizsgálat őt igazolja
Az amerikai elnök kijelentette szerdán, hogy a tavalyi elnökválasztás orosz befolyásolási kísérletének vizsgálatára kinevezett különleges ügyész gyors munkájára számít, és a vizsgálat eredménye szerinte őt igazolja majd. Az elnök közleményben szögezte le: a vizsgálat azt igazolja majd, hogy “nem volt összejátszás” választási kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.

A The New York Times című napilap úgy értesült, hogy Trump visszafogottan reagált a hírre, ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyben “vissza akar vágni”. A kinevezéssel kialakult helyzetet mindenesetre megvitatta fő tanácsadóival. A megbeszélést követően hozták nyilvánosságra a Fehér Háznak a kinevezéssel kapcsolatos közleményét.

Jason Chaffetz, a képviselőház befolyásos vizsgáló bizottságának republikánus elnöke  nagyszerű választásnak nevezte a volt FBI-igazgató Muellert. “Támadhatatlan múltú” jelöltként jellemezte, meggyőződését fejezve ki, hogy személye széles körben elfogadásra talál.

John Cornyn, a szenátus egyik magas rangú republikánus tagja úgy fogalmazott, hogy a különleges ügyész kinevezése enyhíthet a törvényhozásban jelenleg uralkodó éles megosztottságon, és megkönnyítheti, hogy a szenátusban támogatásra találjon Donald Trump jelöltje az FBI új vezetőjének személyére. Cornyn kijelentette, hogy Joe Lieberman volt szenátor, az FBI megürült igazgatói posztjának betöltésére jelenleg legesélyesebbnek tartott jelölt személye széles körű támogatásra találhat a felsőházban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Brutális pénzt vesztettek a leggazdagabbak

Sokat veszítettek a világ leggazdagabbjai szerdán, amikor a felerősödött amerikai belpolitikai bizonytalanság miatt lejtmenetbe kerültek a világ tőzsdéi. A Bloomberg hírügynökség számításai szerint a világ ötszáz leggazdagabb embere 35 milliárd dollárral lett szegényebb. A vizsgált csoport vagyona így is mintegy 4900 milliárd dollár.

Az amerikai belpolitikai botrányok miatt szerdán például a frankfurti DAX30 index 1,35 százalék, a New York-i DJIA mutató pedig 1,78 százalék mínuszban zárt.

A Bloomberg összegzése szerint a szerdai tőzsdei lejtmenet miatt a legtöbbet, 1 milliárd dollárt Bill Gates, a világ leggazdagabb embere veszített, miután cége, a Microsoft részvényára több mint két százalékkal gyengült a New York-i értéktőzsdén. Bill Gates vagyona most mintegy 86,6 milliárd dollár.

A második legnagyobb vesztes Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. Cége árfolyama szerdán 3,3 százalékkal gyengült, Mark Zuckerberg vagyona pedig eközben 2 milliárd dollárral 62,3 milliárd dollárra zsugorodott.

Ugyancsak a nagy vesztesek közé tartozik Jeff Bezos, az Amazon online kereskedelmi óriás vezére, aki 1,7 milliárd dollárját sirathatja, miután az Amazon árfolyama 2,2 százalékkal esett szerdán. Jeff Bezos vagyona most 81,9 milliárd dollár.

A világ második leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 355 millió dollárt veszített szerdán, vagyona mintegy 83,2 milliárd dollárra apadt.

Forrás: MTI/AP/Reuters/Bloomberg/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek