Venezuela lesz az új Szíria?

Nicolas Maduro venezuelai elnök parancsot adott szerdán a hadseregnek, hogy 2600 katonát vezényeljen a nyugati Táchira államba az ott kialakult fosztogatások és összecsapások megfékezésére, miközben újabb halálos áldozatot követeltek az április eleje óta országszerte tartó tüntetések.

“Kétezer katonának és a különleges alakulatok 600 tagjának átdobására adtam parancsot” – jelentette ki Vladimir Padrino Lopez védelmi miniszter a VTV állami televízióban, hozzátéve, hogy az elnök kérésére cselekedett.

A szocialista államfő előzőleg ismét meghosszabbította a dél-amerikai országban tavaly január óta érvényben lévő rendkívüli állapotot, amely lehetővé teszi számára az alkotmány adta jogok korlátozását és rendkívüli intézkedések meghozatalát a szociális szféra, valamint a gazdaság, a politika és az igazságszolgáltatás terén.

Szerdára virradó éjjel Táchira államban üzletek tucatjait fosztották ki és felgyújtottak két rendőrkapitányságot. Zavargások voltak az ország más régióiban is, köztük a főváros Caracas keleti felében, San Antonio Los Altosban pedig álarcos tüntetők barikádokat emeltek.

Padrino Lopez tábornok fegyveres felkelésnek bélyegezte a történteket, kijelentve, hogy “nem lehet tüntetésekről beszélni”. “Felforgató cselekményekről van szó (…), amelyek immár fegyveres felkelésbe fordulnak” – állította a védelmi miniszter. “Az elképzelés az, hogy Venezuelát Szíriává változtatják, Táchirát pedig egyfajta Aleppóvá” – tette hozzá, leszögezve ugyanakkor: nem engedik meg, “hogy a nemzet káoszba süllyedjen”.

Venezuelát április eleje óta a Maduro elnök elleni tüntetések egész hulláma rázta meg, miközben napról napra nő, és szerdán egy 15 éves fiú halálával 43-ra emelkedett az erőszakos összecsapások halálos áldozatainak száma. Sajtójelentések szerint a fiú nem volt a Táchirában lezajlott kedd délutáni tüntetések résztvevője, hanem vásárolni indult, amikor a tüntetők és a nemzeti gárda összecsapásának kereszttüzébe került.

Szerdán Caracasban az orvosok, nővérek és egészségügyi szakdolgozók tüntettek fehér pólóban, miközben velük párhuzamosan az államfő mögött álló “chávezista” mozgalom is tüntetést tartott. Az ellenzék csütörtökre is tüntetést hirdetett a belügyminisztérium épülete elé, szombaton pedig országszerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak.

A parlamentet uraló ellenzék az államfőt okolja az országban kialakult súlyos gazdasági válságért, amely drámai mértékű ellátási nehézségekhez vezetett a kőolajban gazdag Venezuelában. Nicolás Maduro alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásával és az alkotmány reformjával akarja megoldani a válságot, az ellenzék azonban bojkottálja az elnök erről szóló terveit.

Az egyre súlyosbodó válságban a hadsereg még Nicolás Maduro szocialista államfő pártján áll, annak ellenére, hogy az elnök elnyomó intézkedéseinek bírálata miatt 85 tisztet már letartóztattak. Az ellenzék szerint az elnök és két bizalmasa a héten megbeszélést folytatott Padrino Lopezzel és több tábornokkal, hogy támogatást szerezzen a Maduro által szorgalmazott alkotmányreform keresztülviteléhez.

Mindenki aggódik

A napról napra súlyosbodó venezuelai helyzet egyre inkább nyugtalanítja a nemzetközi közösséget, és szerdán az Egyesült Államok kérésére első ízben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendjére tűzte a kérdést.

A tanácskozáson Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet arra figyelmeztetett, hogy a venezuelai válság könnyen egy a szíriaihoz vagy a dél-szudánihoz hasonló polgárháborús helyzetté fajulhat. Venezuela ezzel szemben a belügyeibe való beavatkozásnak minősítette az amerikai fellépést, és azt állította, hogy képes megoldani a saját problémáit.

A térség államai erősen megosztottak a venezuelai válság ügyében. Brazília szerdán aggodalmát fejezte ki a határon át érkező venezuelai menekültek növekvő száma miatt, és Raul Jungmann védelmi miniszter bejelentette, hogy kormánya terveket dolgoz ki egy esetleges tömeges menekülthullám kezelésére.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek