Észak-Korea helyi áruval próbál kompenzálni

Az Észak-Koreába látogatók elmondása szerint a sárgarépás fogkrémtől és a szenes arcmaszktól a motorkerékpárokig és a napelemekig egyre több helyileg gyártott terméket látnak az elszigetelt ország boltjaiban és a szupermarketekben, amelyek mind a kínai importot hivatottak helyettesíteni.

Mivel az amerikai kormány szigorúbb gazdasági szankciókat követel, hogy az elszigetelt országot atomprogramjának felszámolására ösztönözze, Észak-Korea kettős stratégiát folytat a katonaság és a gazdaság fejlesztése érdekében.

Az észak-koreai fogyasztói termékek többsége továbbra is Kínából származik. Azonban Kim Jong Un vezetése alatt próbálnak több belföldön készült árut értékesíteni az országban, hogy elkerüljék a pénzkiáramlást, valamint megerősítsék a dzsucse nemzeti ideológiát, amely a Kim-dinasztia rezsimjének szerves része, politikai eszmeként pedig a modern diktatúra egyik formája.

Nincs rendelkezésre álló adat a hazai termékek arányát illetően. A Kínából és Malajziából származó export adatok pedig nem feltétlenül tükrözik a valóságot.

A kínai kereskedelmi minisztérium nem kommentálta, mikor megkérdezték: vajon az észak-koreai termékek számának növekedése a csökkenő kínai importnak köszönhető-e.

Kapcsolódó cikkeink:

A látogatók szerint nagy észak-koreai vállalatok, mint a katonai irányítású Air Koryo, amely a nemzeti légitársaság üzemeltetője és a Naegohyang konglomerátum újabban tőlük eddig idegen termékek gyártásába kezdtek, beleértve például a cigarettát és a sportruházatot.

Észak-Korea a világ egyik legelszigeteltebb országa, ezért a külföldiek látogatása erősen szabályozott. A Reuters csapata múlt héten Phenjanban járt, és megengedték nekik – kormányzati figyelők kíséretében -, hogy ellátogassanak egy élelmiszerboltba, ahol a polcokat helyileg készített italokkal, kekszekkel és egyéb alapvető élelmiszerekkel töltötték fel. Más látogatók megkérdezése után pedig kiderült, hogy ők városszerte láttak helyben készített konzervárukat, kávét, fogkrémet, kozmetikai termékeket, szappant, kerékpárokat és további árukat.

“Ahogy új üzemek nyílnak, a saját készítésű élelmiszeripari termékeink márkázása, csomagolása és összetevői javulnak” – mondta Rhee Kyong-sook 33 éves üzletasszony. Kim Chul-ung testnevelő tanár pedig, akit a Reuters a boltban kérdezett meg, elmondta: “Valódi gyümölcsöt kóstolhatok az Észak-Koreában készített italokban a más országokból származó üdítőkhöz képest.”

A látogatók szerint a helyben gyártott fogyasztási javak egyre jobb minőségűek, továbbá a termékek legtöbbjén QR vagy mátrix vonalkódok találhatók. A piaci szereplők versenyképesebbé válnak, és például kóstolót kínálnak a vásárlóknak. Ez öt évvel ezelőtt eszébe sem jutott volna egyik élelmiszerüzletnek sem.

“2013 körül, Kim Jong Un elkezdett az import-helyettesítés szükségességéről beszélni” – mondta Andray Abrahamian, a szingapúri Choson Exchange kutatási igazgatója, aki rendszeresen jár Észak-Koreában, mivel a cég feladata kimondottan a kommunista ország gazdasági fejlődésének elősegítése. “Világosan felismerték, hogy túl sok terméket importálnak Kínából, nem csak a luxus fogyasztási cikkek tekintetében, hanem az alacsonyabb kategóriákból is, mint például az élelmiszerekből.”

  • Az újgazdagok szerepe
A kereskedők és kiskereskedelmi szakértők szerint az észak-koreai piac egyre vonzóbbá válása a “donjuk” vagy a “pénzmesterek” növekvő osztályának köszönhető, akik gazdagságot generálnak egy olyan szürke piacgazdaságban, amelyet az állam egyre inkább felismer és felügyel.

A donjuk az 1994-98 közötti nagy éhínség idején jelentek meg először és szerepük az elmúlt húsz évben lassan, de folyamatosan növekedett. A donju által képviselt másodlagos gazdaságot a rendszer eltűri, sőt együttműködik az “új osztály” tagjaival. A gazdag réteg tagjai luxus életet élnek, saját gépkocsival rendelkeznek, magas kamatra pénzt kölcsönöznek, részt vesznek az ingatlanüzletekben és erősítik az építkezési boomot. Kitűnő kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek és az állami vállalatokkal közös projekteket valósítanak meg.

“Az észak-koreaiak egyre kevésbé akarnak kínai termékeket venni, mert úgy vélik, hogy azok rossz minőségűek” – mondta Délkelet-Ázsia egyik kereskedője, aki fogyasztási cikkeket exportál Észak-Koreába.

Mindazonáltal Észak-Korea továbbra is nagymértékben függ a Kínával folytatott kereskedelemtől és az innen szállított nyersanyagoktól.

“Például, míg a hazai instant kávé egyre népszerűbb, az abban felhasznált cukor valószínűleg Kínából vagy egy másik cukortermelő országból származik, és így Kínán keresztül kerül Észak-Koreába” – mondja Abrahamian.

“A hazai termékek arányának növekedését láthatjuk, köztük a motorkerékpárokat, a napelemeket és az élelmiszereket, azonban az üzleti kapcsolatok, amelyektől ezek a termékek függnek, még mindig kínaiak” – tette hozzá.

Emiatt a függés miatt pedig nem jósolnak túl nagy jövőt a “Made in North Korea”-termékeknek, ha szigorúbb gazdasági szankciókat rónak az országra.

Forrás: Reuters / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

CSA

Virágzik a cseh légiipar

Erőteljesen bővült a két cseh légitársaság, a CSA és a Travel Service utasforgalma az első fél évben - az európai légi közlekedés 8,8 százalékos utasszámnövekedését jelentősen meghaladva, kétszámjegyű növekedést értek el.

Read More »