Elfogadta az őszi szövetségi parlamenti választásra készített programját és megválasztotta a kampányt vezető úgynevezett csúcsjelöltjeit vasárnap véget ért kölni kongresszusán a legnagyobb Bundestagon kívüli német párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD).
A csúcsjelölti feladat ellátására titkos szavazással a nemzeti konzervatív irányzat vezetőjeként számon tartott Alexander Gaulandot és a jobboldali liberális irányzathoz sorolt Alice Weidelt választották meg.
Az AfD az első párt, amely a jobbközép CDU-tól és testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra elhelyezkedve országszerte jelentős tényezővé tudott válni a német belpolitikában. A 2013-ban alapított párt országos támogatottsága 10 százalék körül van. Biztosnak tűnik, hogy az 5 százalékos bejutási küszöböt gond nélkül átlépi a szeptember 24-i Bundestag-választáson, a nagy kérdés valószínűleg inkább az lesz, hogy képes lesz-e kétszámjegyű eredményt elérni.
A kétnapos kölni kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok politikájával, a közjogi rendszer mélyreható átalakítását irányozza elő. Álláspontja szerint Németországban a szuverenitást egy titkos szuverén, egy csekély létszámú politikai oligarchia gyakorolja, amelynek legfőbb érdeke saját befolyásának és jólétének megőrzése.
Az AfD a többi között bevezetné, hogy az államfőt közvetlenül kell megválasztani, és svájci mintát követve szélesítené a népszavazás intézményét, például népszavazáshoz kötné az alkotmánymódosítást. A programban kiemelték, hogy adott esetben brit mintára Németország európai uniós tagságáról és euróövezeti tagságáról is népszavazást kellene tartani.
A párt az Európa-politikában azt az alapelvet képviseli, hogy az EU jelenlegi szerkezete, a „Lisszabon-Európa” nem megfelelő, helyette fel kell építeni a nemzetállami szuverenitáson alapuló EU-t. A többi között sürgeti, hogy Németország lépjen ki az euróövezetből.
A program leginkább hangsúlyos elemei közé tartozik a menekültpolitikai alapvetés, amely ugyancsak szakítást jelent az eddigi német politikával. Például az uniós szintű bevándorlási kvóta helyett be kell vezetni az elutasított menedékkérők eltávolítására vonatkozó kiutasítási kvótát, meg kell szüntetni a menekültek családegyesítési jogát, a határigazgatásban pedig az uniós külső határok mellett a német határok ellenőrzéséről is gondoskodni kell, így a zöldhatár őrzéséről is, amihez integrált védelmi rendszerek, köztük kerítések szükségesek – sürgeti az AfD.
Az AfD programjában úgy fogalmaz, hogy az iszlám vallás és kultúra konfliktusban áll a szabadságon alapuló németországi berendezkedéssel. Ezért az iszlám nem tartozik Németországhoz – fordul szembe a párt Christian Wulff volt államfő és számos tovább politikus álláspontjával, miszerint a mintegy 4,5 millió németországi muzulmán vallása és kultúrája az ország, a társadalom részét alkotja. Az AfD egyebek mellett sürgeti, hogy töröljék el a muszlimok előjogait az oktatásban, és számolják fel a muzulmán hittanoktatást az iskolákban.
További hangsúlyos társadalompolitikai elem, hogy a befogadás kultúráját (Wilkommenskultur) nem a külföldiekkel, hanem a Németországban születő gyermekekkel kapcsolatban kell ápolni. Így a gyermekvállalást ösztönző, aktív családpolitikát kell folytatni és fel kell lépni a magzati élet védelmében, adott esetben jogszabályi kiigazításokkal.
A kultúrpolitikában az AfD szakítást sürget a jelenlegi emlékezetpolitikával, amely álláspontja szerint beszűkült, csak a nemzetiszocializmus időszakára összepontosít. Helyette szélesebb látókörre van szükség, be kell vonni a német történelem azon korszakait is, amelyek lehetőséget adnak a pozitív identitás kialakítására. Azt is sürgetik, hogy közpénzből ne támogassanak politikailag korrekt művészetet és kultúrát.
A gazdaságpolitikában az AfD mindenekelőtt a közterhek csökkentését sürgeti, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt adó- és járulékterhet a jelenlegi 50 százalék körüli szintről 40 százalékra csökkentené. A többi között bevezetné, hogy bűncselekménynek számít az adófizetők pénzének nem hatékony felhasználása.
A kongresszus elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, amely szerint az AfD-nek a rendszerkritikus, fundamentális ellenzékiség helyett a reálpolitika irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.
A kongresszus első napján, szombaton tízezrek tüntettek a párt ellen Köln belvárosában. A vártnál kevesebb rendbontás történt, amit szakértők annak tulajdonítanak, hogy a kölni rendőrség történetének legnagyobb szabású intézkedésével, négyezer rendőr mozgósításával biztosították a tanácskozás helyszínét. A szélsőbaloldali tüntetőkkel folytatott szórványos összecsapásokban két rendőr megsérült, a demonstrálók egy rendőrautót felgyújtottak.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI