A bevándorlók jelenthetik Japán jövőjét

Abe Shinzo japán miniszterelnök keményen próbálkozik a nemzetét fenyegető demográfiai hanyatlás ellen: robotokat és egyéb hatékonyságnövelő technológiákat promotál, több nő dolgozik mint korábban, valamint egy kicsit szélesebbre tárta az ország kapuit a külföldiek előtt. Ennek ellenére még erősebben kell próbálkoznia, főleg, ha a bevándorlásról van szó.

A japán vállalatok folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nem találnak alkalmazható munkaerőt és a helyzet valószínűleg nem fog jobbra fordulni: a kormány által támogatott kutatások azt mutatják, hogy az ország lakossága 2065-re egyharmadával fog csökkenni és ebből közel 40 százalékot tesznek majd ki a nyugdíjasok. A számítások szerint minden 65 év felettire 1,3 személy jut majd a 2015-ös 2,3 személyhez képest.

Abe politikája hozzásegített számos társadalmi mutató javulásához, de az 1,44 gyerek / nő termékenységi mutató még mindig elmarad a középtávú fennmaradáshoz szükséges 2,1-es szinttől. A kutatások szerint, ahhoz hogy Japán fenntarthassa a jelenlegi népességét évente fél millió bevándorlót kellene befogadnia (2015-ben 72.000 migránst fogadtak be). Egy olyan homogén és elkülönült társadalomban, mint amilyen Japán, egy ekkora növekedés igazán nagy feladat lenne.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy semmit sem lehet tenni az ügy érdekében. Abe Shinzo, a közelmúltban zajlott botrányok ellenére az egyik legerősebb japán vezető. Van néhány riválisa a kormányzó Liberális Demokrata Pártban és azon kívül is, de megmutatta, hogy sarkára tud állni amennyiben szükséges: például Japán katonai helyzetének a felülvizsgálatában vagy a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezménynél eszközölt engedményeknél.

Most meg kell győznie népét, hogy a jelentősen magasabb számú bevándorló befogadása létfontosságú. Az eddigi beáramlás jórészt álcázva történt, úgynevezett képzési programok keretében, amelyeken alacsony képzettségű munkavállalók vettek részt. Ez a program mellesleg megkönnyítette a vállalatok számára az egyébként szigorú japán munkavállalói szabályok megkerülését is, így sokkal olcsóbban alkalmazhattak külföldi munkaerőt, mint japán dolgozókat.

Egy megfelelően felügyelt vendégmunkás-program, ami tartalmazza a tartós letelepedés lehetőségét is, tehát a legkevesebb, amire Japánnak szüksége van. Amennyiben a célt nyíltan elismerik, a kormány többet fektethet be nyelvi programokba és egyéb intézkedésekbe, amelyek segítenék az újonnan érkezetteket az integrációban.

A vendégmunkás-programok mellett Japánnak ösztönöznie kellene az egyetemi hallgatókat is, hogy tanulmányaik lezárása után az országban maradjanak és ott helyezkedjenek el. Ugyanakkor egyes szektorokban csökkenteni kellene a mesterségesen magas belépési korlátokat: az idősgondozásban jelentkező heveny munkaerőhiány enyhítésére például át kellene alakítani a külföldi ápolók által elvégzendő indokolatlanul bonyolult teszteket.

Egy szélesebb körű kulturális váltásra is szükség lenne, Japánnak szélesítenie kellene a szigetvilági látáskört és ösztönözni az angol használatát az üzleti és egyéb interakciókban. A japánok félelme, hogy a különböző kultúrákból származó munkavállalók bevonása megzavarhatja a japán cégek hagyományosan jó hangulatú kapcsolatát a vezetés és a munkaerő között, talán nem is olyan rossz dolog.

A jelenlegi helyzetben ezek a szoros kapcsolatok a bérverseny minimalizálásához és túlzott elégedettséghez vezetnek, amit Japán most nem engedhet meg magának. Ahhoz, hogy az ország továbbra is virágozzon, fel kell emelkednie a demográfiai kihíváshoz és meg kell változnia.

Kapcsolódó tartalmunk: Japán ébredése remény lehet az USA-nak?

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Kép forrása: DPA

Merkel és Macron felrázhatja Európát

A német kancellár és a francia államfő az uniós vezetők értekezletei után rendszerint külön-külön tájékoztatja a sajtót. A közös fellépés annak felmutatását szolgálta, hogy az uniós integráció motorjaként számon tartott német-francia együttműködés ismét intenzív.

Read More »