Észak-Korea nem fog lemondani nukleáris programjáról

Észak-Korea nem a szokásos totális diktatúra országa. Igen, szörnyűek az emberi jogok, elterjedt a korrupció és a szegénység, illetve nincs politikai vagy gazdasági szólásszabadság. Ennek ellenére van néhány olyan jellemzője, amely megkülönbözteti a totális diktatúrától: például a nukleáris programja és a kiszámíthatatlan, fiatal vezetője. Az pedig egy nyitott kérdés, hogy Kim Dzsongun katonái tényleg képesek lennének-e egy hatékony nukleáris támadást indítani.

Az ázsiai ország agresszív retorikája és rendszeres rakéta- és nukleáris tesztjei eléggé bosszantják a nemzetközi közösséget, amely nyomást gyakorol Kínára – Észak-Korea egyetlen jelentős szövetségesére – hogy megfékezze szomszédját. Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben jelezte, hogy az Egyesült Államok szükség esetén kész akár egyedül is kezelni az ügyet.

A helyzet

Trump egyelőre nem fontolgat katonai beavatkozást, annak ellenére, hogy egy atommeghajtású repülőgép-hordozóval az élén az amerikai haditengerészet egy csapásmérő köteléket tart a térségben. Ugyanakkor az amerikai elnök nem zár ki egy hirtelen támadást sem, és azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben Kína nem lép, akkor egyoldalúan oldja meg a helyzetet.

Kim Dzsongun a tavalyi negyedik és ötödik nukleáris kísérlet elvégzésével és a folyamatos rakétatesztekkel szembenáll a nemzetközi közösséggel. Az észak-koreai vezető azt állítja, hogy országa egy interkontinentális ballisztikus rakéta tesztelési előkészületeinek az utolsó fázisában van. Egy olyan kompakt robbanófej előállítása, amely képes egy rakétával eljutni Észak-Amerikába például, rég dédelgetett álma Észak-Koreának. Védelmi elemzők szerint valószínűleg sikerült megvalósítani ezt a célt és tényleg a tesztelési fázis előkészületeit tervezik.

A februári rakétateszt az ENSZ rosszállását és Kína észak-koreai szén importjára vonatkozó tiltását váltotta ki és egyben felhívta a figyelmet arra, hogy újra kellene indítani a tárgyalásokat. További rakétatesztek következtek márciusban és áprilisban is, habár az utóbbi nem volt sikeres.

A két Korea közötti határ katonák százezreivel van kitömve. Ahogy az amerikai álláspont kezd egyre jobban körvonalazódni Észak-Koreával szemben, Dél-Korea elmozdulhat a másik irányba: Pak Kunhje elnököt, aki előnyben részesítette a keményvonalas politikát Kim rezsimével szemben, márciusban eltávolították hivatalából és a legesélyesebb utódja tárgyalásokat kezdeményezne Észak-Korea vezetőjével.

Háttér

Észak-Korea nem először gerjeszti a feszültséget abból a célból, hogy később diplomáciai és gazdasági előnyökre tegyen szert. A 2006-os első nukleáris tesztje után Észak-Korea engedményeket kapott egy nemzetközi leszerelési tárgyalássorozat következtében, cserében be kellett zárnia nukleáris létesítményeit. Azóta a kormány kilépett a tárgyalásokból és újraindította ezeket a műveleteket.

A 25 milliós lakosú Észak-Koreában 1 millió aktív katona van és a tartalékosok száma eléri a 7,7 milliót. A harmincas éveiben járó, nyugati iskolázottságú Kim Dzsongun az ország öt nukleáris tesztjéből hármat tudhat magáénak, közben Amerikát vádolja azzal, hogy felelőtlenül egy háborút akar kirobbantani.

Észak-Korea robbanófejeinek száma 6 és 20 közé tehető és az ország úgy írja le saját fegyvereit, mint „az igazság értékes kardját” behatolók ellen, közben pedig az iraki és líbiai helyzetre mutat rá, hogy mi lett az eredménye a nukleáris programok felmondásának. De nemcsak a fegyverek miatt kell aggódni, az ENSZ vizsgálata szerint az emberi jogi visszaélések az országban páratlanok a világon.

Indokok

Sem a nemzetközi szankciók miatt, sem az engedményekért cserébe nem állította le Észak-Korea a nukleáris programját. Amerikai elemzők és Trump szerint Kína, Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere és élelmiszer-, illetve energia beszállítója, többet tehetne az ügy érdekében. A maga részéről Kína attól fél, hogy az észak-koreai kormány összeomlása egy óriási migrációs hullám beindulását okozná és abban az esetben, ha Dél-Korea elfoglalná Észak-Koreát, egy jól felfegyverzett amerikai szövetséges lenne a szomszédja. Mivel Dél-Korea és az Egyesült Államok jelenleg nincsenek felkészülve egy katonai konfrontációra a potenciálisan nukleáris fegyverekkel is rendelkező észak ellen, így a legreálisabb opció a szankciók további szigorítása lehet vagy esetleg reménykedhetnek a Kim dinasztia bukásában.

Egyes elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy egy összeomló Észak-Korea nukleáris fegyverekkel sokkal veszélyesebb lehet, mint egy stabil Észak-Korea fejlődő nukleáris arzenállal.

Mindeközben egy magas rangú észak-koreai disszidens decemberben azt nyilatkozta, hogy amíg Kim van hatalmon, az ország nem fog lemondani nukleáris fegyvereiről semmilyen jutalomért cserébe.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő