Nagy lehetőség vagy felesleges kockázat a brit előrehozott választás?

Theresa May az előrehozott választások kiírásával hasonló játékba kezdett, mint elődje, David Cameron a Brexit-szavazással – elkerülhető kockázatot vállaltak mindketten. A felmérések szerint egy nagy győzelem is összejöhet a kormánypártnak, de mi van akkor, ha az ellenzék újra előveszi a Brexit-kártyát?

Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában Theresa May azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér. A miniszterelnök hozzátette, hogy „vonakodva és csak a közelmúltban” hozta meg döntését az előrehozott választások kiírásáról és hangsúlyozta, hogy az eredeti választási menetrend alapján a kilépési tárgyalások legkritikusabb végső szakasza az újabb brit parlamenti választásokat közvetlenül megelőző időszakra esett volna.

A brit kormányfő – aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól – eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában.

A kormányfő nem tett említést a választási esélyekről, de a jelenlegi felmérések egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna – azaz a 2015-ig egymás után három ciklusban győztes Munkáspárt támogatottsága jelenleg kifejezetten gyenge.

A brit választási rendszer alapján ha ez a megoszlás érvényesül a júniusi választásokon is, a Konzervatív Párt földcsuszamlásszerű győzelemre számíthat, azaz Theresa May talán ezért is döntött úgy, hogy a választásokat inkább most, nem pedig 2020-ban kellene megtartani.

A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour fennállása óta addig példátlan, 179 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt. Jeremy Corbyn 2015-ös pártelnökké választása előtt viszont igen kritikus hangot ütött meg az új vezetővel kapcsolatban és arra figyelmeztetett, hogy a párt nem csak egyszerűen veszíteni fog így a következő választáson, hanem a megsemmisülés felé indul el.

Megsemmisülés várhat a brit Munkáspártra

Ismét Jeremy Corbyn a brit Munkáspárt vezetője

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lenne esedékes az újabb választás – a törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Ez valószínűsíthető, mivel az ellenzék folyamatosan azt követelte eddig, hogy Theresa May – aki a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert népszavazás után, választások nélkül vette át a kormányfői tisztséget David Camerontól – választásokon erősítse meg mandátumát.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője kedden közölte, hogy üdvözli és támogatja az előrehozott választások kiírását. Már csak az a kérdés, hogy a gyors lefolyású kampányban előveszik-e a Brexit kártyát, azaz azt, hogy győzelmük esetén visszafordítanák a Brexit-folyamatot.

A tavaly júniusi népszavazás előtt a Munkáspárt a Brexit ellen foglalt állást, így nem igazán lenne meglepő, ha ez a lehetőség is bekerülne a programjukba, ráadásul a közvéleménykutatások jelenlegi állása szerint sok vesztenivalójuk nincs…

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »