Az amerikai légicsapás időzítése nem volt véletlen

A szíriai légitámaszpont elleni amerikai légicsapás egyben Phenjannak és kínai szövetségesének szánt világos üzenet is volt – vélekednek az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők, akik szerint ez azonban nem fogja meggyőzni Észak-Koreát, hogy felhagyjon atomfegyver-programjával.

Az a tény, hogy Donald Trump amerikai elnök akkor adott parancsot a támadásra, amikor Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadta, magáért beszél, hiszen az észak-koreai kérdés szerepelt a kétoldalú csúcstalálkozó napirendjén. Az erő Szíria elleni ily gyors alkalmazásának célja Trump fenyegetéseinek az alátámasztása volt, aki a Financial Timesban megjelent interjúban nemrégiben kijelentette, hogy egyedül is kész rendezni az észak-koreai kérdést.

Kim Jong-Hjun, a szöuli Tongguk Egyetem tanára szerint a Sarját közép-szíriai légibázis elleni pénteki amerikai légitámadás, amelyet megtorlásul hajtottak végre a keddi, több mint 80 halálos áldozatot követelő, Bassár el-Aszad rendszerének tulajdonított – valószínűsített – vegyifegyver-támadásra, szándéknyilatkozat volt, amelynek nem egyedül Damaszkusz volt a címzettje.

„Így akarták tudatni Phenjannal, hogy új seriff van a városban, aki nem habozik pisztolyt rántani” – mondta az elemző.

Észak-Korea jottányit sem változtatott a retorikáján, amikor szombaton elítélte a tűrhetetlen agressziót, amely több mint milliószor bizonyítja atomprogramja indokoltságát. Phenjan, amely az Egyesült Államokra is csapást mérni alkalmas atomrakéták kifejlesztésére törekszik, 2016 eleje óta végrehajtotta negyedik és ötödik kísérleti atomrobbantását – egyes szakértők szerint rövid időn belül várható a hatodik is.

Észak-Korea rendszeresen hivatkozik az amerikai fenyegetésre, hogy megindokolja a nemzetközi közösség szemében tiltott programjait.

„Trump szíriai támadásának várhatóan nem lesz jelentős hatása arra az Észak-Koreára, amely hozzászokott az amerikai fenyegetéshez”- jelentette ki Joel Wit, a Johns Hopkins Egyetem amerikai-koreai intézetének vezetője.

2003-ban, az Irak elleni amerikai inváziókor Kim Dzsong Il akkori észak-koreai vezető, aki valószínűleg abban a meggyőződésben élt, hogy ő is a listán szerepel, hat hétre eltűnt a nyilvánosság elől. Fiának, a mostani vezetőnek, Kim Dzsong Unnak semmilyen oka sincs, hogy hasonló óvintézkedéseket hozzon – jelentette ki Csang Jong Szok, a szöuli Nemzeti Egyetem kutatója.

„A szíriai légicsapás feltehetően nem hatotta meg, hiszen neki atomfegyvere van” – mondta a kutató.
Valószínűleg ezt az üzenetet akarta Phenjan közreadni, amikor közzétette a gombatermelő telepre látogató mosolygó vezető képét.

Kérdés, milyen hatással volt az amerikai légicsapás Kínára, Phenjan legszorosabb szövetségesére, gazdasági támogatójára, amely így a legnagyobb befolyással rendelkezik féktelen szomszédjára.
Elődeihez hasonlóan Donald Trump is azt szeretné, hogy Kína többet érjen el Phenjannál, de hozzájuk képest jóval tovább ment, amikor kijelentette, hogy kész egyedül megoldani a problémát, ha Kína nem teszi meg – ebben az összefüggésben a szíriai támadásnak nagyobb visszhangja lehet Pekingben, mint Phenjanban.

„A légicsapás üzenete, hogy a Trump-kormányzat nem éri be a beszéddel. Cselekedni fog” – jelentette ki Vang Tung, a Pekingi Egyetem tanára.

A kínai média nagy terjedelemben számolt be Trump és Hszi tárgyalásáról, de a Global Times kivételével nem adott hírt a szíriai amerikai légicsapásokról. A Global Times szerint „ez volt Trump első nagy külpolitikai döntése, és azt a benyomást keltette, hogy sebtében hozta meg”.

MTI/AFP