Japán ébredése remény lehet az USA-nak?

Az Egyesült Államok „intézményesített szklerózisban” szenved és egyre több ember veszi ezt észre. Még a JP Morgan Chase & Co vezérigazgatója, Jamie Dimon is megkongatta a vészharangot. Így ésszerű feltenni a kérdést, hogy a nehézségek ellenére, az Egyesült Államok a közmondás szerinti „legjobb ház egy rossz környéken”?

Sok másik nemzet szenved hosszútávú problémáitól: Európát például megbénítja politikai helyzete és sok országban a munkanélküliség is az egekben jár. Ha senki más nem találta ki, hogy hogyan lehetne ezt az „intézményesített szklerózist” legyőzni, akkor ez azt jelenti, hogy talán elkerülhetetlen?

Talán nem, mert van egy nagy, fejlett ország, amelynek többnyire sikerült összeszednie magát egy hosszú bénultság után. Ez az ország Japán.

Az 1990-es ingatlan- és tőzsdepiaci buborék kipukkanását követően nagyon sokan foglalkoztak Japán zavart helyzetével és írtak arról, hogy Ázsia növekedési motorja az 1980-as években hogyan lett Ázsia „beteg embere” az 1990-es évekre. Igen, a Japán gazdaság számos hosszú távú strukturális problémával küzd, mint például a népesség elöregedése és csökkenése, ennek ellenére az ország néhány régiója már túljutott az „intézményesített szklerózis” rohamain és sok szempontból ma egészségesebb, mint bármelyik más jelentős gazdaság.

Sokan fókuszálnak csak az összesített GDP számokra vagy nem számolnak az inflációval, így alábecsülik Japán teljesítményét. De az ország teljesítménye a munkaképes korú lakosságban meghaladja az Egyesült Államok munkaképes korú lakosságának a teljesítményét 2000 óta, annak ellenére, hogy Japán munkaképes népessége sokkal öregebb. Japánban mindenki dolgozhat, aki csak akar.

Kép forrás: Bloomberg

Kép forrás: Bloomberg

Bár a japán nők még mindig nem nyerték el a gazdasági egyenlőséget a munkahelyeiken, de sokkal nagyobb arányban van munkahelyük, mint amerikai társaiknak.

Azt gondolhatnánk, hogy a japán vállalatok egyszerűen túl sok embert alkalmaznak a foglalkoztatási szint fenntartáshoz, a jövedelmezőségük csökkentésével. Ebben talán van is egy kis igazság, de ennek ellenére a Japán vállalatok sokat javítottak a rentabilitásukon. Az erős valuta hatással van az exportjövedelmekre, de a cégek profithányada magasabb, mint bármikor a „nagy recesszió” óta. A vállalatok arról számoltak be, hogy lassuló értékesítés mellett is nő a jövedelmezőség.

A gazdasági statisztikán kívül Japánban számos társadalmi mutató is javult. A termékenység – amely az egyik legalacsonyabb volt a fejlett országok közül – még mindig elmarad a középtávú fennmaradáshoz szükséges 2,1-es szinttől, de már jelentősen javult.

Kép forrása: Bloomberg

Kép forrása: Bloomberg

Japánban az erőszakos bűncselekmények aránya legendásan alacsony. És miközben az ország a nagyon magas öngyilkossági rátája miatt volt híres, ez is harmadával csökkent az elmúlt évtizedben.

Ezek tudatában úgy néz ki, hogy a Japán társadalom nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan és szociálisan is rendben van. Hogy sikerült nekik ezt elérni?

Az egyik legfontosabb tényező a jó vezetés. Miután évekig tagadták a terméketlen munkahelyek és a széles körben elterjedt szexizmus problémáit, a japánok olyan vezetőt választottak aki hajlandó volt szembenézni ezekkel a kérdésekkel. Abe Shinzo miniszterelnök – annak ellenére, hogy konzervatív – kommunikációjában és intézkedéseivel egyaránt támogatta a dolgozó nőket és minimálisan megnyitotta az országot a bevándorlás előtt is, főként a képzett szakemberek irányában. Mindeközben a bürokrácia nyomást gyakorolt a vállalatokra a profitnövelés és a vállalati irányítás fejlesztése érdekében.

A vállalatok azonban maguk is megtették volna ezeket az erőfeszítéseket, konszolidációs hullámok segítették emelni a nyereségességet a különböző iparágakban. Lehet, hogy a könyvelési botrányok kerülnek a címlapokra, de ezt annak jeleként is lehet értékelni, hogy Japánban egy olyan időszak következik, ahol nagyobb az átláthatóság.

Japánnak azért sikerült ezt a bénultságot leráznia magáról, mert a vezetői nem pártpolitikai csatákra pazarolták az energiájukat, mint ahogyan most az amerikaiak az egészségügyi ellátás vagy a kulturális háborúk kérdéseiben teszik, hanem inkább a valódi gazdasági és kulturális problémákra fókuszáltak és annak ellenére, hogy több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy felismerjék, a régi növekedési minták és társadalmi modellek már nem működnek, a felismerés után együttesen változtattak ezeken.

Ahogyan évtizedekkel ezelőtt a Japán stagfláció is egy figyelmeztetés volt a világ számára, talán most Japán ébredése is reményt jelent, hogy az Egyesült Államok ugyanígy lerázhatja magáról a bénultságot az elkövetkező években.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek