Mindenki aggódik a venezuelai események miatt

Az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve számos latin-amerikai ország is mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Venezuelában a legfelsőbb bíróság megfosztotta minden hatalmától a dél-amerikai ország ellenzéki többségű parlamentjét, átvette a törvényhozás valamennyi hatáskörét, és semmissé nyilvánította egyes határozatait.

Az Egyesült Államok szerint a történtek komoly visszalépést jelentenek a venezuelai demokráciában. “A demokratikus és alkotmányos normák megtörése erősen rombolja Venezuela demokratikus intézményeit, és megfosztja a venezuelai polgárokat a jövőjük alakításának jogától megválasztott képviselőik révén” – közölte Mark Toner külügyi szóvivő.

Felszólította a caracasi kormányt, hagyja a demokratikusan megválasztott parlamentnek gyakorolni az alkotmányos jogosítványait, mihamarabb rendezzen választást, és azonnal engedje szabadon az összes politikai foglyot.

Az Európai Unió szerint a súlyos helyzet békés rendezéséhez döntő fontosságú az alkotmány, a demokratikus normák, a joguralom és a hatalommegosztási elv feltétlen betartása. Brüsszel állásfoglalásában “egyértelmű választási menetrendet” követelt Caracastól.

Mély aggodalmának adott hangot a caracasi események miatt Brazília, Argentina, Mexikó, Kolumbia, Peru, Chile, Guatemala és Panama is, Lima és Santiago hazarendelte venezuelai nagykövetét.

  • Előzmények
A venezuelai legfelsőbb bíróság megfosztotta csütörtökön minden jogkörétől a dél-amerikai ország ellenzéki többségű parlamentjét, átvette a törvényhozás valamennyi hatáskörét, és semmissé nyilvánította egyes határozatait. Ezzel gyakorlatilag lehetővé tette Nicolás Maduro államfő számára, hogy a parlament megkerülésével irányítsa az országot.

A legfelsőbb bíróság azzal indokolta az intézkedést, hogy a törvényhozás megsértette az alkotmányt, és nem működött együtt más államhatalmi szervekkel, elutasította a bírói testület követeléseit. Bővebben

Az ellenzék vezetői élesen kikeltek a legfelsőbb bíróság döntése ellen, egyesek államcsínynek, az alkotmányosság felszámolásának minősítették, volt aki a hadsereget szólította a polgári jogok védelmére. Csütörtök este ellenzékiek tüntettek a legfelsőbb bíróság épületénél, összetűztek a rendfenntartó erőkkel.

A legfelsőbb bíróság már több alkalommal is semmisnek nyilvánította a parlament egyes döntéseit azóta, hogy az ellenzéki képviselők 2015 végén többségbe kerültek. Az ellenzék az elnök távozását követeli, és előrehozott választásokat szorgalmaz. A tervek szerint Venezuelában 2018 decemberében tartják a következő elnökválasztást.

A belpolitikai krízis mellett a hatalmas olajtartalékokkal rendelkező ország súlyos élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció ellenőrizhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett, Nicolas Maduro venezuelai elnök pedig az ENSZ-től kért segítséget.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek