Már csak a népszavazás állhat Erdogan útjába

Népszavazásra bocsátotta a török parlament a mindenkori államfő jogköreit kiszélesítő elnöki rendszer kérdését azt követően,  hogy a hét végén 60 százalékot meghaladó többséggel megszavazta az erről szóló alkotmánymódosító javaslatot.

A változtatás következtében a végrehajtó hatalom feje az államfő lesz, akinek legalább 40 évesnek és egyetemet végzett török állampolgárnak kell lennie. Ő jelölheti ki és függesztheti fel a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

A reformmal az államfő és a parlament együtt választhatja ki Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) négy tagját, a parlament további hét HSYK-tagról egyedül dönthet majd.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása, illetve a szükségállapot kihirdetéséhez szükséges okok száma is bővül. A rendkívüli állapot eleinte legfeljebb 6 hónapra hirdethető ki, ami maximum 4 hónappal lesz hosszabbítható.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. A hadbíróságokat eltörlik, pontosabban kizárólag konfliktus idején engedélyezik a működésüket és akkor is csak háborús bűncselekményekkel összefüggésben.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre – bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

Az alkotmánymódosítással Törökország államformája köztársaság marad. A hatályos alaptörvény az 1980-as katonai puccsot követően, 1982-ben lépett életbe.

A reformcsomagot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyújtotta be a törvényhozás elé. Először két fordulóban egyenként jóváhagyták a javaslat 18 pontját, majd elfogadták a szöveg egészét is.

Az utolsó, 37. voksoláson 550 képviselőből 339 szavazott a változtatás mellett – a közvetlen alkotmánymódosításhoz a mandátumok kétharmadára, tehát legalább 367 igenre lett volna szükség, míg egy referendum összehívásához a képviselők 60 százaléka, minimum 330 voks is elegendő volt.

Binali Yildirim miniszterelnök  úgy fogalmazott: “ők nem változtattak az alaptörvényen, csak javaslatot tettek rá, az alkotmánymódosítást majd a nép fogja végrehajtani”.

Az államfőnek 15 napja van arra, hogy átnézze a szöveget – Erdogan korábban jelezte: nem küldi vissza azt a parlamentnek, hanem jóváhagyja. A változtatás megjelenik a hivatalos kormányzati közlönyben, a népszavazás pedig az ezt követő 60. nap utáni első vasárnapon lesz, előreláthatólag áprilisban. Az Anadolu török állami hírügynökség közlése szerint azokra a választópolgárokra, akik nem adják le voksukat és távolmaradásukat nem tudják megfelelően indokolni, a körzeti választási bizottság elnöke pénzbírságot szab ki.
Ha a referendumon az igen szavazatok elérnek legalább 50 százalékot, akkor 2019. november 3-án tartják a következő elnök- és parlamenti választásokat.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek