Mario Draghi nem ijedt meg a decemberi inflációtól

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton – a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy az EKB az erősödő euróövezeti inflációs nyomás mellett is szükségesnek tartja a nulla-közeli kamatszint fenntartását a gazdasági aktivitás élénkítése érdekében.

Az EKB legutóbb márciusban hozott monetáris ösztönző intézkedéseket: 0,05 százalékról 0 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját 80 milliárd euróra emelte, mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra módosította az EKB-nál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétek kamatát.
Az előző, 2016 decemberi kamatdöntő ülésen az EKB bejelentette, hogy az APP (Asset Purchase Programme) eszközvásárlási program eredetileg 2017 márciusi lejáratát 2017 decemberéig, vagy szükség esetén tovább is meghosszabbítják.

Az előző ülésen hozott döntést az APP havi 80 milliárd eurós keretösszegének 2017 márciusától 60 milliárd euróra csökkentéséről a mostani ülésen megerősítette az EKB.

A kamatdöntés bejelentését követő sajtótájékoztatón Mario Draghi az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy az EKB az erősödő euróövezeti inflációs nyomás mellett is szükségesnek tartja a nulla-közeli kamatszint fenntartását a gazdasági aktivitás élénkítése érdekében.

“Most még alacsony kamatokra van szükség ahhoz, hogy egyszer majd lehessenek magasabbak is” – fogalmazott.

Megjegyezte: vannak ugyan a világgazdasági aktivitás erősödésére utaló jelek, a továbbra is fennálló kockázatok azonban a pénzügyi rendszer monetáris támogatásának a fenntartását indokolják. Az euróövezetben ugyanis a gazdasági növekedés beindulását leginkább a késlekedő strukturális reformok fékezik. Az EKB ezért nem tervezi a mennyiségi monetáris lazító program kivezetését, a döntéshozó testület nem foglalkozott a “tapering” lehetőségével – szögezte le.

Mario Draghi az infláció év végi erősödését az energiaárak emelkedésének tulajdonította. Az euróövezetben 1,1 százalékkal emelkedett decemberben a fogyasztói árindex, több mint három éve a legmagasabb mértékben – az EKB pedig 2,0 százalékot megközelítő inflációs célt tűzött ki maga elé.

Hangsúlyozta, hogy az energia- és élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció viszont 0,9 százalék volt decemberben a novemberi 0,8 százalék után – és amint arra az EKB elnöke rámutatott, az áremelkedés mértéke nem tükröződik a bérek emelkedésében.

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke által a “túl erős” dollárra tett megjegyzést újságírói kérdésre kommentálva Mario Draghi rámutatott, hogy túl korai lenne még arról véleményt alkotni. Hangsúlyozta azonban, hogy a fejlett országok a devizaháború elkerülése mellett kötelezték el magukat, ígéretet tettek arra, hogy nem próbálnak devizaárfolyam leértékeléssel külkereskedelmi előnyökre szert tenni.

“Erős konszenzus alakult ki a G7 és a G20 tagok között abban, hogy tartózkodni fognak egy devizaleértékelési versenytől” – fogalmazott az EKB elnöke.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás