Az amerikai elnökválasztás dióhéjban: elektori rendszer, jelöltek, felmérések

Kedden döntenek az amerikaiak arról, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke; a hat jelölt közül érdemben a demokrata párti Hillary Clintonnak és a Republikánus Párt jelöltjének, Donald Trumpnak van esélye a győzelemre.

A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul.

Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak, a kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg kedden az amerikaiak. Emellett tizenkét államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak.

  • Az amerikai elnökválasztás alapelvei
Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább tizennégy éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be az elnöki posztot, vagyis harmadszor már nem jelöltetheti magát.

A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával és levélben. Több államban lehetőség volt a korai voksolásra már november 8. előtt, s több mint negyvenmilliónyian éltek is ezzel a lehetőséggel. A korai választáson résztvevők aránya és feltételezett pártpreferenciája jelzés lehet egyúttal a két legesélyesebb jelölt közötti párharc kimenetelére is – a felmérések szerint a korai szavazáson nagy lélekszámban vettek részt spanyolajkúak és nők, akik inkább Hillary Clinton szavazótáborát erősítik.

Az elektori rendszer

Az elnököt és az alelnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg, s az új elnököt majd 2017. január 20-án iktatják be a Capitolium nyugati lépcsőjén, amikor is a megválasztott elnök a Bibliára tett kézzel leteszi hivatali esküjét.

A választási rendszer összetett: a szavazók a számukra rokonszenves elnökjelöltet támogató elektorokra voksolnak. Két szövetségi tagállamot, Maine-t és Nebraskát kivéve az a jelölt, aki az adott államban a legtöbb voksot kapja, az összes elektor támogatását maga mögött tudhatja. Minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a kongresszusban, és bár a szövetségi fővárosnak, Washingtonnak sem képviselője, sem szenátora nincs, három elektort küldhet az elektori testületbe – így áll össze az 538 tagú, elnökválasztó kollégium.

Az Egyesült Államok következő elnöke az lesz, aki megszerzi legalább 270 elektor támogatását.

A felmérések szerint mindketten az ország történetének legnépszerűtlenebb elnökjelöltjei: Clinton kritikusai a politikus szavahihetőségét kérdőjelezik meg, a Trumpot elutasítóknak pedig többnyire a jelölt személyével, jellemével van problémájuk.

  • Felmérések
Az ABC és a The Washington Post kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka Clintont támogatja, 43 százaléka pedig Trumpot – a felmérés hibahatára 2,5 százalék. A CBS felmérése 45 és 41 százalékos támogatottságot mutatott a két jelöltnek, Clinton előnye mellett, a Bloomberg Politics és a Selzer & Co szintén hétfőn közölt közvélemény-kutatása szerint a demokrata párti elnökjelöltnek 3 százalékpontos előnye van Trumppal szemben.

Bár a verseny továbbra is nyílt a két jelölt között, a legtöbb elemző és felmérés szerint Hillary Clintoné lehet a győzelem, ám még nagy mértékben befolyásolja az eredményt az úgynevezett ingaállamok szavazóinak döntése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy sorsdöntő lesz az, hogy kit támogatnak majd a pennsylvaniai és a floridai szavazók – a két államnak összesen 49 elektora van.

Forrás: MTI

 

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »