Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A legnagyobb német tőzsdei vállalatoknak magyarázkodniuk kell Angel Merkel német kancellárnak, hogy miért sikerült kevesebb, mint 100 menekültet alkalmazniuk, miután körülbelül 1 millióan érkeztek az országba tavaly.
Merkel, aki a nyitott-ajtók politika nézetéért harcol, összehívta Németország legnagyobb cégeinek a főnökeit, hogy azok magyarázatot adjanak az intézkedések elmaradására és ötleteljenek, hogyan tudnák ezt a statisztikát a jövőre nézve javítani.
A cégek nagy része azt állítja, hogy a megfelelő nyelvtudás és képesítések hiányában, illetve a menekültek az országban tartózkodásának bizonytalansága miatt nem tehetnek sokat rövid távon.
Egy Reuters felmérés szerint összesen 63 menekült alkalmazottat tudott felmutatni a 30 megkérdezett német tőzsdei cég, ebből 50 menekültet a Német Posta DHL részlege alkalmazott, akik azt állítják, hogy gyakorlatiasan álltak a dologhoz és a menekülteket csomagok és levelek rendezésére és szállítására csoportosították.
A megkérdezett cégek egy része azt nyilatkozta, hogy szerintük diszkriminatív a jelentkezőket a betelepülésük történetéről faggatni, így nem tudják, hogy az utóbbi időben alkalmazott személyekből mennyi volt a menekült.
„Tekintettel arra, hogy a menedékkérők 80 százaléka alig képzett és még nem rendelkeznek magas szintű német nyelvtudással, elsősorban olyan állásokat ajánlunk, amelyek nem igényelnek műszaki ismereteket és jelentős interakciót németül” – jelezte egyik cég szóvivője.
Egyértelmű, hogy a korai optimizmus, amely szerint a menekülteknek nagy szerepet szántak a gazdaság növekedésében és a szakemberhiány enyhítésében Németországban, elpárolgott. A felmérések szerint 2030-ra a német dolgozó populáció csökkenni fog, ezt szerették volna menekültekkel pótolni.
„A menekültek alkalmazása nem oldja meg a szakemberhiányt” – mondta Heinrich Hiesinger a Thyssenkrupp vezérigazgatója a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökénél, Joachim Gaucknál tett látogatásán.
Gyakornoki korlátok
A legnagyobb német vállalatok, különösen a gyártással foglalkozók, előnyben részesítik a strukturált gyakornoki programokon keresztüli alkalmazást, amelyek keretében akár 4 éven keresztül képzik a fiatal jelentkezőket vállalat-specifikus feladatokra. Elmondásuk szerint az Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkező menekültek nem alkalmasak ilyen jellegű gyakornoki programokra.
A német cégek szerint egyszerűen túl korai azt várni, hogy nagy számú menekültek kerüljenek alkalmazásra. „A tapasztalatunk az, hogy minimum 18 hónapra van szüksége egy menekültnek, hogy a menekültügyi eljárást végig tudja csinálni és megtanulja a nyelvet annyira, hogy állásra jelentkezhessen” – nyilatkozta a Deutsche Telekom szóvivője. Ők idén 75 menekültet terveznek gyakornoki programjukba felvenni.
„A pénzügyi és a légi szektorokban lehetetlen menekülteket alkalmazni” – mondták az érintett szektorokban tevékenykedő cégek. A cégek belső szabályozása miatt részletes háttérellenőrzéseket végeznek a jelentkezőknél alkalmazás előtt.
A német munkaügyi hivatal által ismertetett adatok szerint körülbelül 346 ezer menekült keresett állást Németországban augusztusban, a júliusi 322 ezerhez és a júniusi 297 ezerhez képest. A közgazdászok szerint a legtöbb menekült a szolgáltató szektorban talált magának állást, sok esetben kisebb cégeknél vagy kisebb városokban és falvakban.
„Nyilvánvaló, hogy az alacsony képzettséget igénylő szektorokban alacsonyabb a mobilitás is, a németek nem mennek messze, hogy ilyen jellegű munkát találjanak. De most ott vannak a küszöbön a menekültek” – mondta Thomas Liebig közgazdász. „Meg tudjuk csinálni?” tette fel a költői kérdést a közgazdász, Angela Merkel mantrájára utalva. „Gyakorlatilag nincs más választásunk. A menekültek már itt vannak.”
Kapcsolódó anyagunk: Franciaország a menekültek szemével
Forrás: Reuters / Kitekintő
