Ankara garanciát kér az EU-tól a vízummentesség ügyében

A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás mindenkinek fontos, és Törökország akkor sem küldene több millió menekültet az EU-ba, ha esetleg nem kapná meg az uniós vízummentességet – mondta az EU-hoz delegált török nagykövet egy pénteki német lapinterjúban.

Selim Yenel a Die Welt című lapban megjelent interjúban elmondta: „egyesek” azt képzelik, hogy Törökország buszra ültet és elindít az EU-ba több millió menekültet, ha nem kapja meg a vízummentességet, pedig ilyesmi nem történne, az viszont igen, hogy Törökország nem fogad vissza több szíriai menekültet az EU-tól.

A 72 feltételhez kötött uniós vízummentességről szólva elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és lehetséges a megegyezés a még nem teljesített feltételek között legfontosabbként számon tartott ügyben, a terror elleni harc törvényi szabályozásában. Azonban Ankara garanciát kér az EU-tól arra, hogy a török állampolgárok valóban meg is kapják a vízummentességet, amikor valamennyi feltétel teljesül. A biztosítékra azért van szükség, mert nem valószínűtlen, hogy uniós tagállamok vagy az Európai Parlament a vízumliberalizáció megakadályozására törekszik majd – mondta Selim Yenel.

A diplomata terrorszervezetnek nevezte az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónok mozgalmát, amely az ankarai vezetés szerint felelős a júliusi katonai puccskísérletért. Mint mondta, a gülenisták a hadseregtől a médiáig mindenhová befurakodtak, és a katonai hatalomátvételi kísérlettel a köztársaság „talán legnagyobb válságát” idézték elő.

Gülennek “fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása“, “terrorizmus finanszírozása“, “az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete“, valamint “a kormány megdöntésének kísérlete” miatt bírák elé kell állnia. Teljes cikkünk itt olvasható.

Az EU és az Egyesült Államok viszont nem ismerte fel, mennyire súlyos veszélybe került az ország. A gülenisták azt akarták elérni, hogy vezetőjük visszatérjen az amerikai emigrációból, mint Ruholláh Homeini iráni vallási vezető, aki az 1979-es iszlám forradalom révén visszatért párizsi száműzetéséből, és megszerezte a hatalmat hazájában.

Arra a kérdésre, hogy Törökország konkrétan mit vár az EU politikusaitól, a török uniós nagykövet kijelentette: Ankara elvárja, hogy tegyen törökországi látogatást Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vagy a soros szlovák uniós elnökség képviselője.

A többi között azt is elmondta, hogy Törökország legkésőbb a köztársaság megalapításának századik évfordulóján, 2023-ban csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta, hogy hazájának igen fontos az uniós csatlakozás, mert „az EU részeként egy erős közösség tagjai lehetünk”.

A teljes jogú tagság megszerzése „fontos hír lenne más EU-n kívüli országoknak is, mert aláhúzná, hogy az EU nem keresztény klub, olyan országok is tartozhatnak hozzá, amelyekben nem a keresztény vallás a meghatározó” – mondta a diplomata.

Forrás: MTI

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »